HTML

Néha a jó fiúkat is el kell fenekelni

Ez a blog elsősorban azokhoz szól, akiket érdekel a fiúk más fiúk vagy férfiak általi elfenekelése. De benézhetnek ide azok is, akik újra át akarják élni fenekeléssel kapcsolatos emlékeiket. Szabályok: 1) mind a fenekelő, mind az elfenekelt fél fiú vagy férfi (bőven van más oldal, amely lányokkal és nőkkel foglalkozik). 2) Csak nagykorúak fenekeléséről lesz itt szó.

Friss topikok

  • kishangyácska: Nagyon jók a cikkek,de nekem nagyon hiányoznak hozzájuk,a képek.Nagyon örülnék,ha lennének képek is. (2013.09.22. 00:13) Egy felnőtt fiú büntetése
  • Kriszke23: Ez egy igazán aranyos, szívet melengettető sztory volt. főleg a vége:) ari történet, nah. NAGY K... (2012.01.19. 22:39) Az utcafiú
  • gaymans: Lesz ennek a blognak folytatása? van rá időd? kedved? szándékod? (2011.10.12. 13:54) Születésnapi fenekelés - Lengyelország
  • piffpuff: A hozzászóló köszöni az új történetet. Ezek szerint a felnőtt "kisfiú" idősebb is lehet az első r... (2009.05.12. 00:45) Néha csak úgy megesik egy fiúval...
  • piffpuff: Sajna már egyik videót sem lehet megnézni (This video has been removed by the user.) Kár... (2009.05.04. 14:45) Miért jár fenekelés?

Linkblog

Az utcafiú

2011.11.16. 00:09 SpankerBp


Egy kapualjban láttam meg. Nem volt kétség affelől, hogy miért van ott. Ez "az" a városrész volt, este, és "úgy" volt öltözve. Kapucnis póló, sportcipő, farmer. Szoros farmer. Ebben a városban csak azok a fiúk viselnek szoros farmert, akik üzletet szeretnének kötni.

Megálltam tőle pár lépésnyire és végigmértem. Észrevett. Tudta miért vagyok ott. Megértette mik a céljaim.

Közhely, hogy cigivel kellett volna kínálnom. Vagy ő kellett volna tüzet kérjen. De a régi szokások már elavultak. Én nem cigizem, a fiúknak az utcán pedig nincs pénzük cigire. Kezei össze voltak kulcsolva a mellkasán, nagyon fázhatott. Tél közepe volt. Közelebb mentem. Alacsonyabb volt mint én, pedig én sem vagyok magas... A farmer szűk volt, de legalább feszített rajta. Sliccnél is, meg a combjain is. Arca tiszta, sokkal kevésbé viharvert, mint a legtöbb fiúnak aki az utcán él. Késői tizenévesnek, max 20nak látszott. Nem voltak ütések nyomai az arcán. Amint egy mélyebb levegőt vett és fújta ki a száján, láttam, hogy fogai sem hiányoznak. Ezek szerint rég nem verekedett - gondoltam. Nem mintha sokat számítana. Nem fog sokat mosolyogni - gondoltam. Beszélgetni sem nagyon. Nem tűnt kábítószerfüggőnek sem. Ha az utcán él és eladja magát, biztos nem régóta teszi. Elég jól nézett ki - és ez ritkaság az utcán, bármit is láttok a pornófilmekben erről.

Beszéltem hozzá. Ha nem mond semmit, igent jelent. Ha megrázza a fejét, azt jelenti, hogy elmehetek. Láttam hogy aggályai vannak. Nem voltam jól öltözve. Nem értette, miért van egy fiatal pasinak szüksége arra, hogy fizzessen. Hamar megtudta.

"El lehet téged fenekelni, fiú?"

Egy pillanatra izgalmat láttam rajta. De csak egy pillanatra. Csak egy kis fény a szemében, ami reményt adott nekem. Egy ilyen fiúnál ez nagyon ritka volt.
Bólintott. A szíjamra tettem az újamat.

"Csak nem a csattal"  - mondta. Rajtam volt a sor, hogy bólintsak.

"Mennyit bírsz ki?" - kérdeztem?

"Amennyit akarsz" - vágta vissza óvatosan. Mosolyogtam. Meglátjuk.

"Meg akarom tapogatni a segged, fiú" mondtam, és közelebb léptem.

"Nincs tapi amíg nem kötünk üzletet" - mondta.

"Akkor lássam". Megvonta a vállát, megfordult, hátradugta egy kicsit. Még a pulcsit is feljebb húzta. Jó feneke volt, még így nadrágban is.

Megfordult és felvonta a szemöldökét. Ideje pénzről beszélni.

Többet kért mint mások. Igaz, jobban is nézett ki.

"Nem egy órára kellesz, fiú. Egész éjszakát akarok."

Hatszoros árat mondott. Hidegen mosolyogtam.

"Kár, fiú. Üzletet köthettünk volna" - megofrdultam, és elindultam.

Gyere utánam, fiú. Gyere utánam.

"Várj" hallottam megkönnyebbülésemre. Újabb számot mondott. Az "óradíj" négyszeresét, pedig háromszoros a bevett szokás. Levette kapucniját, és szemügyre vettem szelíd, szép arcát. Szőke haja volt. Beadtam a derekam.

Bólintottam. Elindultam, és utánam jött.

Láttam, hogy a kocsim nem tetszik neki. De nem mondott semmit. Csendben ült a széken amíg a hotelhez értünk. Mindig ide hoztam a fiúkat. Csendes, elhagyatott, és a falak vastagok. De más jót nem tudnék mondani róla.

A recepciós odalökte nekem a kulcsokat. Röpke pillantást vetett a fiúra, majd rám, de nem mondott semmit.

A kilincshez nyúltam, és a fiúra néztem.

"Én betartom az egyezséget fiú, de ne állj ellen nekem. Csináld amit mondok, kérdés nélkül."

Bólintott.

Bementünk a szobába. Letettem az éjjeliszekrényre a pénze felét, és megmutattam neki a másik felét. Levettem az ingemet. Tudta, hogy ő következik, és levette a pulcsiját. Szűk, szürke póló volt rajta. Gyengéden megtapogattam mellkasát és feszes hasizmát. Vékony volt.

"Éhes vagy?"

"Aha"

"Rendben, lemegyünk enni. De előbb szükséged van egy kis bemelegítésre a térdemre fektetve, úgy érzem". Leültem az ágyra, és a combomhoz értem.

Látszott hogy érti, mit akarok. Ráfeküdt a combjaimra, felsőteste az ágyon. kicsit elrendeztem a csípőjét, hogy kerek, kis feneke magassabban legyen. Rácsaptam az egyik oldalra, majd a másikra. Semmi reakció. közepesen erősen utöttem, ritmikusan, sokat. Nem akartam mindjárt az elején ráijeszteni. Benyúltam a lába között, és éreztem, hogy erekciója van.

Néhány perc múlva a kezem kezdett fájni és zsibbadni. Az ő feneke is, mert kis nyögéseket halottam minden csapás után. Bal kezemmel benyúltam a pólója alá. Simogattam a hátát, éreztem ahogy megfeszülnek izmai minden csapás után.

A szoba állott levegőjében kezdtem érezni a fiú szagát. Az utca szagát, de az izzadtságét is. Zuhanyra volt szüksége. Megsimogattam a fenekét, csipőjét, a hátát, és lábra segítettem.

"Menj zuhanyozni, fiú. Utána megyünk kajálni."

Utánamentem a kis mosdóba, és néztem, amint levetkőzik. Levette szűk, szürke polóját is. Mellbimbói meg voltak merevedve, kiálltak. Testén nem voltak zúzódások. Ügyes fiú volt, ha megúszta az utcán verekedés nélkül. A hozzá hasonló sorsú fiúknak mind van legalább egy sebük, de neki nem volt. Egészséges volt, és tele energiával. Keze tiszta volt. Nem drogozott, vagy legalábbis nem szúrta magát. Lerúgta mocskos sportcipőjét, és fehér, lyukas zokniját.

Rámnézett, és a nadrágjához nyúlt. Elkezdte kigombolni, és lehúzta a cipzárt. Annyira szűk volt, hogy a csípőjéről két kézzel kellett lefejtse, és a combjairól is csak nehezen húzta le, de hamarosan lekerült róla a farmer. Még egy pillantás rám, és lehúzta kopott boxerét is. Nagyon jó teste volt. lehajtotta a WC fedőt, és letette ruháit. Beállt a zuhany alá.

Tudta hogyan kell zuhanyozni h nézik. Bő szappannal és habbal nemi szerveire. Hátradőltem. Megsimogattam a farmam a nadrágomon keresztül, hogy lássa, tetszik amit csinál.

Egy kis kört írtam le az ujjamal a levegőbe. Megértette. Megfordult, és elkezdte szappanozni a fenekét. Tetszett az enyhe rózsaszín árnyalat, amit az első fenekelés hagyott fenekén. Lehajolt, megmosta a lábait, és kinyílt a feneke. ELőször láttam meg rózsaszín kis segglukát. Végül megmosta a haját. Végig lefele nézett, csak néha rám, leste, hogy kap-e valami jelzést tőlem. Engedelmes és csendes volt.

Megtörölközött, előbb mellkasát, majd fenekét. Újra lehajolt a lábait megtörölni, majd maga köré tekerte a törülközőt. Magamhoz vettem a ruháit, és kimentünk a szobába. Egy kis csomagot adtam neki. Egy tiszta fecske-alsó volt benne, új, szoros. Felvette, és felém fordult. Nagyon jól nézett ki. Egy ilyen fiú jobbat érdemel.

Modellkedés, vagy eszkortkodás... vagy csak nem tudta hogy mennyire jól néz ki? Lehet nem mondta neki senki.

Egy fehér póló, egy új zokni... így olyan kisfiúsan nézett ki. Egy ideig egyenesen, büszkén állt, majd lesütötte a szemét. Odamentem hozzá, és megmarkoltam a fenekét.

Magamhoz öleltem, megszagoltam. Igen, ez a fiú tiszta volt és kész arra hogy kezelésbe vegyem. Már csak enni kellett adnom neki, és egész éjszakára kész lesz.
A szemközti éjjel-nappali étterem jól szolgált engem az évek során. A felszolgálók diszkrétek voltak, nem kérdezősködtek. Hagytam hogy rendeljen bármit, én csak egy kávét kértem. Az étterem nagyon csendes volt. Éjfél volt. Míg evett, néha hozzáértem a combjaihoz, megfogtam. Kigomboltam a nadrágját, és benyúltam a fenekéhez. Simogattam, megfogtam. Félénken mosolygott, de nem mondott semmit.

Nem tudtam mit gondoljak róla. De az egyes számú szabály hogy ne kérdezz semmit. Látta hogy hogy nézem, és rámmosolygott. Hidegen néztem rá. Nem akartam belemenni semmiféle játékba. Fejezd már be az evést - gondoltam. Fel akarlak vinni a szobába, elfenekellek és megduglak.

Megint rámmosolygott. Ha nem hagyja abba, megkapja a következő adagot - gondoltam. Megfogtam a kezét, és bevonszoltam a mosdóba. Jött utánam engedelmesen, de azért erélyes voltam. Bevittem egy fülkébe. Letoltam a nadrágját, majd az alsóját, és meglepetésemre hátradugta a fenekét. Ez a fiú akarja ezt? Erősen és gyorsan csapkodtam.

Nem voltam gyengéd ezúttal, erősen büntettem a kezemmel a fenekét, amíg láttam hogy érzi. Azt akartam hogy megértse, nem viccelek.

"Ne viccelődj többet, fiú. Én döntöm el mokor, hogyan kapsz ki. Ez nem egy apa-fiú szerepjáték, megértetted?" - súgtam a fülébe.

"Menjünk, edd meg a maradék kajád".

Kimentem a mosdóból, és leültem. Követett és megette a hamburgerét. Úgy tűnt, alaposan meg lett büntetve, és ez elégedettséggel töltött el.

Kinézett az ablakon.

"Napforduló van" - mondta.

"Mi?"

"A leghosszab éjszaka." - mondta, még mindig kifele nézve.

Sóhajtottam. Nem akartam párbeszédbe keveredni erről. De úgy tűnt, van némi általános műveltsége. Mit keres ez a fiú az utcán?

Az ajtó fele intettem, és elindultam. Csend volt a szállodában. Előre küldtem a fiút, és néztem a seggét, ahogy lépkedett a lépcsőn. Néha rácsaptam. Nagyon vártam már.

A szobába érve az ágy széléhez vittem, és az ölembe fektettem. Megfogtam egy szíjtartót a farmerén, és feszesre húztam a farmert a fenekén. Hosszasan fenekeltem kézzel, és éreztem ahogy feszes feneke felmelegszik.

Néhány tucat ütés után felállítottam, és letoltam a nadrágját. Visszafektettem a térdemre. EZúttal nem volt simogatás. Záporoztak az ütések az alsójára. Jól tette a

dolgát, nem mozgatta a fenekét, feszesen tartotta. A fehér alsó feszes volt a fenekén. Én pedig eltökélt voltam hogy alaposan elfenekelem. Teljes erőből, jobb fenék, bal fenék, alsó és felső fenék. Bedugtam a bal kezem az alsója alá, a jobb oldalra amíg jobb kezemmel a bal fenekét büntettem, és így tovább. Egy fenekelés, egy szorítás, és így tovább. Kezdte érezni. Folytattam, amíg elkezdett mocorogni és nyögni egy kicsit a fájdalomtól. Fenekét forrónak éreztem.

A fiú jó volt. Nem emlékszem hogy lett volna dolgom ilyen jóseggű fiúval akit az utcáról szedtem fel.

Felhúztam magasra az alsót, amíg a puha anyag beszorúlt a fenekébe, szabaddá téve annak nagy részét. Már alaposan rózsaszínű volt a feneke. Az alsójától fogva emeltem magassabbra a fenekét, és fenekeltem tovább. Felállt nekem is - de meglepetésemre - neki is. De nem baj ha tetszik neki. Elmehet ahányszor akar- gondoltam. Számomra nem fontos, hogy élvezi-e. Addig fenekelem, hosszasan és keményen, amíg én akarom.

Hosszasan fenekeltem még így, majd felállítottam. Feneke már piros volt, szép és ropogósan piros. Erekciója volt, úgy tűnt, hogy a pénisze nedves...

"Vetkőzz le"

Levette a cipőjét, majd a farmert ami ekkor a bokájáig volt csak letolva. Nem volt rájuk szükség már ezen az éjszakán, és gondoskodtam róla, hogy ezt értésére adjam.

Levette a pólóját. Amint pólója eltakarta az arcát, megcsíptem a mellbimbóját. Felnyögött - szépen. Majd letette a pólót.

Magam húztam le az alsót.

Nagyon állt, majdnem csöpögött.

"Térdelj az ágyra, négykézláb, fiú".

Behúzta a fejét és kidugta a fenekét. Értettt ehhez.

Megcsókoltam, megnyaltam a seggét. Jóízű volt. Meglepődött, felkapta a fejét, majd újra lehajtotta.

Ránéztem a fenekére. Vörös és fényes. Pont ilyen kell legyen - mielőtt megszíjazom. Hallotta, amint szíjamhoz nyúlok.

Nem fogom elpazarolni ezt a pillanatot. Nem lesz bemelegítés - gondoltam -  csak kemény fenekelés, már az elejétől. Betartom a szabályt - nem lesz csatt. Duplán hajtottam a szíjat, és belekezdtem. Keményen, egyszerre mindkét oldalra. Nagyot szólt. Kapott még hatot gyorsan, egymásután. Ezeket is ugyanolyan keményen. Kissé reszkettek már a lábai, amint térdelt. Én is kezdtem izzadni. Levettem az ingem, és odamentem hozzá. Fogtam egy nagy párnát és alátettem. Mondtam, hogy feküdjön rá, és ő rádőlt. Feneke a magasban volt, míg lábai és felsőteste az ágyon. Így könnyű célpontnak tűnt a feneke. RÁhúztam 50et, gyors egymásuténban. MInden ütésnél ránehezedett a párnára, és összehúta a fenekét, mikozben csendesen nyögött. Tudtam, hogy közel van. Szóltam hogy nézzen rám. Hátrafordította a fejét. Könnyes volt a szeme, arca pedig nagyon piros. Kapott még egy tucatnyit. Nyögései egyre hangosabbak voltak. Nagyokat kapott, miközben elélvezett, minden ütés alatt kissé  felkiáltva.

Szíjazhattam volna tovább, de akartam egy kis szünetet hagyni neki, hisz épp most ment el. Inkább leültem a feneke mellés, és simogattam, fogdostam, nézegettem a "munkám" eredményét. Csókolgattam a fenekét, és mintha éreztem rajta a bőrszíjam ízét. Lassan lenyugodott. Ujjazni kezdtem. Felsóhajtott, és tudtam hogy kész van rá.

Letoltam a nadrágomat, és felhúztam az óvszert. Tudta mi a dolga, és szétfeszítette a fenekét. Behatoltam, és ledöntottem az ágra. Rándehezedtem, és keményen dugni kezdtem. Majd a hátára fordíttotam, lábai a vállamra, és így dugtam. Hamarabb ment el, mint én. Látszott hogy élvezi.

Kihúztam és rászóltam

"Zuhany, fiú".

Nem mozdult. Biztos álmodozott.

"Megmosnál engem?" - kérdezte. Egyre furcsább ez a fiú... De végül is miért ne?

"OK" - mondtam.

Előre ment, és belépett a zuhanyba. Utánamentem. Lemostam előbb elől, majd megfordult. Beszappanoztam a hátát, és gyengéden a fenekét, amely nagyon érzékeny volt, forró, helyenként elkezdett dagadni.

Lemostam gyengéden. Ő is lemosott engem Kiléptünk. Rámnézett, és láttam rajta hogy tudja, eljött az ideje egy újabb fenekelésnek. Nyugodt volt. Nem olyan mint a többi hasonló fiú. Eszembe kellett juttatnom hogy fizetek ezért, nem kell sajnálnom.

Beállítottam a kád mellé. Megfogta a kádat mindkét kezével, kis terpeszben. Elővettem egy hajkefét. Egy olcsó, fa hajkefét, nehéz, óvális alakút. Hozzáérintettem a hajkefe hátát a fenekéhez. Láttam, hogy jól esik neki, ahogy a hűvös fa hozzáér. Újra erekcója volt, és az enyém is kezdett magához térni. Elkezdtem fenekelni a hajkefével, egyszerre egy oldalán, jól kiterjesztve az ütéseket az egész fenekére. Egyre vörösebb lett, tudtam, hogy később véraláfutások is lesznek. Lassan kezdett sírni, majd zokogni - magas, vékony, de elfojtott hangon. Egyre erősebben ütöttem, meg akartam törni. Sokszor ugyanarra a helyre, mielőtt egy új helyre koncentráltam volna. Egyre hangosabb volt a sírás, de nem mozgott. Megfogtam a farkát, és húzogatni kezdtem.

"Nagyon jól bírod fiú. Ügyes vagy" súgtam a fülébe.

Megfogtam a karját, és bevittem a szobába. A térdemre fektettem. Simogattam a hátát, miközben csendesen sírt.

"Már nincs sok hátra, fiú. De akarom látni hogy megtörsz. Nem kell hősnek lenned. Nyugodtan engedd el magad, és sírj" mondtam, és nekiálltam újra a hajkefével. Erősen ütöttem, egyre erősebben. Sírása is egyre hangosabb lett. Éreztem, hogy közel van. Lassítottam, és élveztem a mozgásait, a sírását. Majd éreztem, hogy újra elmegy - ezúttal a combomra...

Lefektettem az ágyra. masszíroztam, bekentem a fenekét krémmel, ami lehűtötte. Megujjaztam, majd újra behatoltam, amitől újra elélvezett.

És akkor megtörtént. Megcsókoltam. Megöleltem. És beszélgettünk. Ezt sosem lett volna szabad egy fiúval, akiért fizettem. De megtörtént. Megtudtam, hogy a szülei kitagadták, amikor kiderült hogy meleg. Elköltözött a barátjához, aki nemsokára szintén elküldte. Hat hete volt az utcán. Mesélte, hogy azelőtt táncolni tanult.

"Táncolj nekem" mondtam.

"Tényleg? Szeretnéd? kérdezte

"Igen"

Nem értek a tánchoz, de nagyon tetszett, amit a fiú csinált. Reggel 4 volt, a szoba is kicsi - mégis tetszett hogy hajlongott, ugrált, fordult, most már vörös, lilás fenekével. Végül összecsuklott.

"Rég nem gyakoroltam" mondta.

"Nem baj. Gyere mellém"

Simogattam. Átöleltem. Hamar elaludt a karjaimban. Hamarosan én is elaludtam.

Korábban ébredtem mint ő. Megfogtam a farkát, ami hamar reagált. Felállt. Felébredt, és ő is megfogta az enyémet. Elkezdte csókolni a testem.

"Lassabban a testtel, fiú" mondtam. Megállt.

"Elfenekelnél újra?" Kérdezte

"Igen" mondtam, és a térdemre fektettem újra. Kézzel, de erősen kezdtem a fenekelni a fiút. A fiamat. Dehogy a fiamat. A fiút.

Bár lehet hogy még találkozom vele. Ki tudja.

Erősen fenekeltem, de csak kézzel. Nem láttam értelmét újrakezdeni a hajkefével. Csendben nyögött, ahogy egy macska dorombol. Feneke lila volt.

Simogatni kezdtem.

"Jó voltál fiú. Öltözz fel" Nem mondott semmit, csak gyorsan felugrott. Letérdelt és bevette a farkam a szájába. Nem tudtam ellenállni. Hagytam hogy leszopjon, amíg elélveztem. Gyengéden simogattam a fejét. Lenyelte. Lezuhanyoztunk, felöltöztünk. Visszavittem oda ahonnan elhoztam. Szótlan voltam az úton.

Kiszállt, én is kiszálltam.

"Fiú..." mondtam, de megálltam.

"Anthony" mondta. Nem is tudtam eddig, hogy hívják. De pont ezt akartam kérdezni.

"Anthony, figyelj... szeretnélek máskor is látni. Itt a számom. ha szükséged van valamire, hívj... " és adtam egy névjegykártyát.

"Oké" mondta, és zsebrevágta. Hátat fordított, és elindult.

Én is hátat fordítottam, és tettem néhény lépést. Majd utánanéztem. Utánaszaladtam.

"Anthony, szeretnél velem jönni? Az otthonomba?"

"És nálad maradni?" kérdezte.

"Igen. Örökre" mondtam, és megcsókoltam.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fiukfenekelese.blog.hu/api/trackback/id/tr693386185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kriszke23 2012.01.19. 22:39:08

Ez egy igazán aranyos, szívet melengettető sztory volt. főleg a vége:) ari történet, nah.

NAGY KÖSZÖNET ÉRTE!

Am engemet is jó lenne ha elfenekelne már végre valaki :P