HTML

Néha a jó fiúkat is el kell fenekelni

Ez a blog elsősorban azokhoz szól, akiket érdekel a fiúk más fiúk vagy férfiak általi elfenekelése. De benézhetnek ide azok is, akik újra át akarják élni fenekeléssel kapcsolatos emlékeiket. Szabályok: 1) mind a fenekelő, mind az elfenekelt fél fiú vagy férfi (bőven van más oldal, amely lányokkal és nőkkel foglalkozik). 2) Csak nagykorúak fenekeléséről lesz itt szó.

Friss topikok

  • kishangyácska: Nagyon jók a cikkek,de nekem nagyon hiányoznak hozzájuk,a képek.Nagyon örülnék,ha lennének képek is. (2013.09.22. 00:13) Egy felnőtt fiú büntetése
  • Kriszke23: Ez egy igazán aranyos, szívet melengettető sztory volt. főleg a vége:) ari történet, nah. NAGY K... (2012.01.19. 22:39) Az utcafiú
  • gaymans: Lesz ennek a blognak folytatása? van rá időd? kedved? szándékod? (2011.10.12. 13:54) Születésnapi fenekelés - Lengyelország
  • piffpuff: A hozzászóló köszöni az új történetet. Ezek szerint a felnőtt "kisfiú" idősebb is lehet az első r... (2009.05.12. 00:45) Néha csak úgy megesik egy fiúval...
  • piffpuff: Sajna már egyik videót sem lehet megnézni (This video has been removed by the user.) Kár... (2009.05.04. 14:45) Miért jár fenekelés?

Linkblog

Egy level forditasa

2008.05.12. 23:30 SpankerBp

Sziasztok

Az alábbi levelelt nem én kaptam, az interneten bukkantam rá, de szerintem tanulságos, ezért lefordítom.

"Mint bizonyára tudod, sok hozzánk hasonló érdeklődésű ember van... olyanok, akik családban élik meg a testi fenyítést. Én egy ilyen kapcsolatban élek. Nem tudom, hogyan lettem "ilyen", de tudom hogy lemondtam harcolni ellene néhány éve.

Bob el akart hagyni néhány éve, mert túl sokat jártam szórakozni. Minden partin ott voltam. Ekkor már nála laktam, és nemigen lett volna hova mennem. A barátaim meggyőztek, hogy próbáljam megtartani, mert nagyon rendes pasi.

Már akkor is sok fenekelős sztorit olvastam, és ő is tudta ezt. Amikor odamentem hozzá, és megkértem, hogy segítsen megváltozni, mégis meglepett amikor azt mondta, hogy úgy látja, nem csak fantáziálnom kéne a fenekelésről, hanem tényleg szükségem van rá. Az elején nagyon nem tetszett, hogy ilyen irányt vesznek a dolgok. Úgy gondolta, hogy megtarthatom barátaimat, továbbra is eljárhatok diszkóba, de mindkettőnknek jót tenne, ha jól elfenekelne amikor hibázok. Megpróbáltuk, és a többi már történelem.

Közben híres DJ lettem. Többet keresek mint ő, én fizetem a számlák nagy részét, de ő idősebb, sokkal műveltebb, értelmiségibb professzor. Ritkán jár el otthonról, inkább otthon tesz-vesz, ha pedig megy valahova, akkor csak értelmiségi összejövetelekre jár, ahol órákig unalmas dolgokról beszélgetnek. Sosem találnátok ki, hogy milyen szigorú és domináns tud lenni.

Szóval így élünk - én, a nyughatatlan, vidám, szórakozni járó fiatal és ő, a csendes, félénk idősebb pasi. Ha a szomszédokkal találkozunk, arra szoktam gondolni, vajon mi lenne, ha tudnák, mit tesz ez a köztiszteletben álló férfi a "kisfiával" a pincében... Hogy néha levisz az ott erre a célra külön berendezett szobába, és elveri a fenekemet egy hajkefe hátlapjával? Azért a pincében, hogy a szomszédok ne halljanak. Az a szoba mindig meleg, és nincs ott más, mint egy szőnyeg meg egy szék, no meg egy fa paskoló. Nem szeretem, és mindig félek, amikor levisz oda, de ugyanakkor biztonságban érzem magam ott. Nyugodtam kisírhatom magam (mindig ezt teszem), ő pedig levezetheti az irántam érzett haragot - bár ő tényleg hisz benne, hogy a fenekelés a javamra válik. Tudom, hogy mindkettő - a harag és az irántam érzett szeretet, aggódás az, ami arra készteti, hogy nagyon szigorúan elfenekeljen. A fenekelést magát nagyon nem szeretem, de amit előtte és utána érzek - igen. Bármikor elmehetnék, de nem teszem. Szeretem, ő is szeret, és ezt így mutatjuk ki néha.

Ismétlem - szeretem a fenekelést. Nagyon fáj, és minden korlátomról elfeledkezve kisfiúként viselkedek amikor kapom. De amikor vége van, és az égő érzés a fenekemben csitulni kezd, rájövök, hogy megérdemeltem, és a fenekelésnél sokkan jobban fájna, ha elhagyna mert néha bután viselkedem vagy mert sokáig szórakoztam.

Szeretnék hasonló leveleket olvasni. Ugyan nem vagyok büszke arra, hogy engem fenekelnek, és örülök hogy nem látjátok az arcom amikor e sorokat írom, de remélem hogy megértitek - a fenekelés összetarthat párokat."

2 komment

Címkék: fenekelés melegpár

A bejegyzés trackback címe:

https://fiukfenekelese.blog.hu/api/trackback/id/tr56465759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elfenekellek 2008.05.16. 18:16:47

Szia!
nem is tudod,mióta várom már, hogy egy újabb "taggal" bővüljön a blogod.
Annyira markáns, szuper volt az indítás, hogy fájdalmas volt a hosszú hetek csöndje.
Remélem, ez csak a kezdeti akadozás volt, és tengernyi storyt olvashatok ezeken az oldalakon.
Rajta, csak így tovább!
Egy szigorú fenekelő
:-)

Deszkás 2008.05.21. 19:52:42

Hmm, én is de vágyom már egy jó kis fenekelésre.